1. Főoldal
2. Blog
3. Rovat: Protézis, művégtag
4. Lábszár amputálás után: a lehetséges művégtag megoldások

Lábszár amputálás után: a lehetséges művégtag megoldások

---

Rovat:  Protézis, művégtag 

Szerző: Joachim Dohmeier

Utolsó frissítés: 2025. augusztus 12.

Addig, amíg egy baleset vagy betegség következtében jelentős kihívás elé nem állít az élet például a lábszár amputálás okán, szinte természetesnek vesszük, hogy könnyedén teljesíthetjük az olyan mindennapi feladatokat, mint a zuhanyzás, a bevásárlás, a lépcsőzés vagy az, hogy egyszerűen csak leguggolunk bekötni a cipőfűzőnket.

Egészen addig a pillanatig teljesen természetesnek és adottnak vesszük a mozgás jelentette szabadságot. Azonban a lábszár amputálás hatalmas sokkja fizikailag, lelkileg és mentálisan is megviseli a beteget és a hozzátartozókat egyaránt. 

Egy ilyen élethelyzetben sok mindent újra kell gondolni, de ez nem jelenti azt, hogy mindenről le kell mondani. Vannak célok, vágyak, élmények, amelyekből nem kell megalkuvással élni – és ezek továbbra is elérhetők. A modern művégtag-megoldások lehetőséget adnak arra, hogy a páciens visszanyerje mozgásszabadságát, önállóságát és életörömét. Az út új, de benne van a lehetőség egy teljes élethez. 

Mi történik a lábszár amputálás után?

A lábszár amputációt követő időszakban a páciensnek hatalmas kitartásra és belső erőre lesz szüksége ahhoz, hogy visszanyerje korábbi képességeit és javítani tudja életminőségét. Mivel a rehabilitáció időszakában nemcsak a fizikai sebeknek kell gyógyulniuk, a folyamatban a család és a barátok támogatása mellett a rehabilitációs szakorvos, a gyógytornász, az ortopéd műszerész, az ápoló, a terapeuta és pszichológus, a szociális munkás és a dietetikus is fontos szerepet fog játszani.

Maga a rehabilitáció alapvetően egy többlépcsős folyamat, melynek végső célja mindig az, hogy a páciens önállóan tudja élni az életét és mielőbb vissza tudjon illeszkedni a társadalomba. Az alsó végtag vagy végtagok elvesztése hatalmas lelki teherrel és fizikai megterheléssel jár, ezt kár lenne tagadni. De ma már vannak olyan modern eszközök, amelyek segítségével a páciensek úrrá lehetnek a káoszon és visszanyerhetik a mozgás szabadságát.

A legkézenfekvőbb modern eszközök természetesen a különböző művégtagok, illetve protézis fajták és segédeszközök, amelyek segítségével a beteg önállóan tudja elvégezni a mindennapi teendőket, szabadon járhat-kelhet, sőt, akár még sportolhat is. Ez a fajta szabadság a testi és szellemi gyógyulásra is hatással lesz.

Ahhoz azonban, hogy a páciens eljusson ebbe a szakaszba, hosszú időre lesz szükség. Maga a rehabilitációs folyamat egy szakorvos által végzett állapotfelméréssel kezdődik, ami arra a kérdésre is választ ad, hogy a páciens egyáltalán készen áll-e a rehabilitációra. Ezt több tényező befolyásolja. Többek között a pszichés állapot, a végtagcsonk állapota, a fizikai teherbíró képesség és terhelhetőség, az általános egészségi állapot, az esetleg már meglévő betegségek és persze a páciens akarata, hogy jelen állapotában mennyire akarja a rehabilitációt. 

A rehabilitációs szakorvos kizárólag akkor tekinti rehabilitálásra alkalmasnak a pácienst, ha fizikailag és mentálisan is készen áll a rá váró kezeléssorozatra, valamint tevőlegesen is részt tud venni benne. Amennyiben így van, kialakítják a személyre szabott rehabilitációs tervet, majd különböző kezelésekkel veszi kezdetét a rehabilitáció. Ennek a hosszú folyamatnak a célja, hogy a páciens minél magasabb aktivitási szintet tudjon elérni és minél nagyobb mértékben helyre tudják állítani a mozgásképességét. 

Egy teljeskörű rehabilitációs folyamat pedig nem is végződhetne máshogy, mint azzal, hogy a páciens egy kiválóan képzett szakember segítségével megtanulja a művégtag és a különböző segédeszközök használatát, tisztítását és azokat a protézishez kapcsolódó kisebb-nagyobb trükköket, amelyek mozgékonyabbá, egyszersmind biztonságosabbá teszik a mindennapokat.

Művégtag ellátási megoldások, lábszár amputáció után

A hazai protetikai ellátási rendszerben a páciens számára a protézistípus kiválasztását elsősorban az egyéni aktivitási szint határozza meg, amelyet szakorvos, rehabilitációs szakember és ortopédiai műszerész együttesen mér fel.

A különböző aktivitási kategóriákhoz igazodva eltérő művégtag-megoldások érhetők el – valamennyit a NEAK finanszírozza. Az alacsonyabb aktivitási szintű páciensek számára jellemzően egyszerűbb kivitelű protézis készül, míg a magasabb mozgásigényű életvitel esetén korszerűbb, funkcionálisan fejlettebb megoldásokat írhatnak fel.

Lábszár amputációt követően a páciensek számára többféle modern művégtag-megoldás elérhető. A protézisek fontos része a megfelelő illeszkedést biztosító tok, amely lehet például karbontok, ami könnyű, de tartós szerkezetet biztosít. A komfortos viselést és a csonk védelmét szilikon vagy gél liner biztosítja, amely a csonkra simulva segíti az energiaelnyelést és a nyomáspontok csökkentését. A rögzítés történhet vákuumos, szelepes vagy pin-rendszerrel, az egyéni szükségletekhez igazodva.

Aktív lábszárprotézis

Aktív lábszárprotézis alatt olyan innovatív megoldásokat értünk, amelyek segítik a pácienst a stabilabb, magabiztosabb, biztonságosabb járásban, illetve mozgásban. A különböző fejlesztések, például a lengéscsillapító megoldások, illetve a burkolatrendszerek választéka, a választható tokok és bokaszerkezetek hihetetlen mértékben képesek megváltoztatni a páciensek életét.

Az energiatároló protézis lábak például ma már arra is képesek, hogy visszaadják a páciens által kifejtett energia egy részét, miközben a járást is dinamikusabbá teszik. Ezen felül, ezek az innovációk a különböző terepviszonyok jelentette kihívásokhoz is remekül alkalmazkodnak. 

A göröngyös talaj, a rámpák, a lépcsők is biztonságosabb tereppé válik a páciens számára, hiszen ezek az okos rendszerek segítenek a saját járásmintája kialakításában. Az aktív lábszárprotézisek esetében fontos információ, hogy kifejezetten egész napos viselésre tervezték őket, így leginkább olyan pácienseknek lesz ideális választás, akiknek ez nem jelent gondot. 

Az aktív lábszárprotézisek egyik legnagyobb előnye, hogy jelenleg ez adja vissza a páciensnek a legnagyobb mértékben a mozgás szabadságát, hiszen kifejezetten aktív életmódra tervezték. Segítségével nem kell lemondani sem a futásról, sem a síről, úszásról, kerékpározásról és a többi kedvelt sporttevékenységről.

Vákuumos lábszárprotézisek

Vákuumos megoldás esetén a csonk megfelelő rögzítéséről a tok oldalában elhelyezett szelep gondoskodik. Ez a szelep ugyanis terhelés hatására egyfajta nyomást alakít ki, ami segít a helyén tartani a lábszárprotézist. Ez a páciens biztonságérzetét és aktivitási szintjét is megnöveli, hiszen gyakorlatilag alig van olyan tevékenység, amit ne lehetne végezni vele.

Az aktív vákuumos lábszárprotézis abban különbözik a vákuumos lábszárprotézistől, hogy a vákuum létrehozásáról és fenntartásáról egy apró pumpa gondoskodik. Ennek köszönhetően a vákuumnyomás nemcsak a terheléses, hanem a lendítési fázisban is fenntartható, ami stabil állást, dinamikusabb járást és magasabb biztonságérzetet jelent. Ez a megoldás egyébként arra is képes, hogy a nyomás nagyságát a járástempóhoz igazítsa.

Segédeszközök, kiegészítők

A liner fontos kiegészítője a protéziseknek, hiszen ez a szilikonból, kopolimerből vagy poliuratánból készült anyagdarab felelős azért, hogy összefogja a lábszárcsonk lágy részeit. Ez azért fontos feladat, mert így egy egyenletesen és a páciens aktuális állapotához képest legoptimálisabb mértékben terhelhető felületet hoz létre, ami még biztonságosabbá, nem mellesleg komfortosabbá teszi a protézis használatát.

A térdgumi általában a vákuumos rendszerek kiegészítője. A feladata az, hogy segítsen a vákuum fenntartásában és jó tapadásának köszönhetően csökkentse az alsó végtagra irányuló terhelést.

Mi alapján válasszon lábszárprotézist?

A megfelelő alsó művégtag és különösen a lábszárprotézis kiválasztását több szempont alapján érdemes mérlegelni. Az egyik természetesen az, hogy milyen megoldással érezné magát a legkomfortosabban, legbiztonságosabban a páciens.

Fontos további a páciens jelenlegi és várható aktivitási szintje, amit a művégtagnak meg kellene felelnie, hiszen egy kevésbé sportos vagy mozgékony páciens számára a hagyományosabb megoldások is szóba jöhetnek. 

A protézisviseléssel kapcsolatos aktivitási szintet rehabilitációs team orvos vagy gyógytornász tagja méri fel (1 - 4 szintek illetően) az ideiglenes vagy végleges alsó végtagi protézist használó beteg vizsgálata során.

0 – A protézis viselése az életminőséget vagy a mobilitást nem javítja, a beteg várhatóan nem lesz képes a transzferek és járás kivitelezésére segítséggel sem. Kerekesszék használata a jellemző.

1 – Beltéri protézis használatra alkalmas, sík, akadálymentes területen, rövid távon, egyenletes, kis sebességgel járóképes. Állás, lakáson belüli járás a jellemző.

2 – Korlátozott kültéri (szociális) protézishasználó. Kisebb akadályok, küszöb, fordulók, egy-egy lépcső, enyhe lejtő felületek leküzdésére is képes. Korlátozott járási képessége, több lépcső akadályt jelent.

3 – Korlátlan kültéri protézishasználó. Változó sebességgel való haladásra képes, a legtöbb környezeti akadállyal tudja küzdeni. A protézissel járáson kívüli foglalkozás, terápiás vagy testgyakorlási célokra is használ. Általános szociális járás, rendszeres házi munka, rendszeres vagy időnkénti foglalkoztatás a jellemző.

4 – Korlátlan kültéri protézishasználó, nagy igénybevétel mellett (sport, hobbi): a normál járás szintjét igénybevétel, energetikai szinten is meghaladó tevékenységekre képes, a végtagot magas funkcionális szinten veszi igénybe. Aktív felnőtt, gyerek vagy sportoló.

Megjegyzés: a fentebb közölt aktivitási szint rendszer nem azonos a NEAK által meghatározott segédeszköz rendelésre vonatkozó - szintek rendszerével. Ezek az alábbiak:
1. aktivitási szint: a beteg beltéri protézishasználatra képes
2. aktivitási szint: a beteg kültérben korlátozott protézishasználatra képes
3. aktivitási szint: a beteg korlátlan protézishasználatra képes beltérben és kültérben

A protézis ára szintén fontos tényező, főleg a térítéses ellátás esetén. Figyelembe kell venni azt is, hogy már a rehabilitációs folyamat során is előre nem látható kiadásokkal kell kalkulálni, főleg akkor, ha a sérülés olyan mértékű, hogy emiatt a páciens lakókörnyezetet is át kell rendezni, esetleg újra kell bútorozni. Többek között ezeket a szempontokat is érdemes megfontolni az alsó művégtag kiválasztása során.

A  Protézis, művégtag  rovat további cikkei →

A szerzőről: