1. Főoldal
2. Blog
3. Rovat: Betegség
4. Stroke utáni terápia: Hogyan segíthetjük a felépülést?

Stroke utáni terápia: Hogyan segíthetjük a felépülést?

---

Rovat:  Betegség 

Szerző: Joachim Dohmeier

Utolsó frissítés: 2023. július 23.

Hazánkban a stroke tehető felelőssé a legtöbb felnőttkori rokkantság kialakulásáért, de más vonatkozásban sem sokkal jobb a helyzet ezzel a betegséggel kapcsolatban.

A daganatok és a szívbetegségek után a stroke a leggyakoribb halálozási ok Magyarországon, és évente közel ötvenezer embert érint. 

Kétségtelen tehát, hogy egy komoly állapotról van szó, de ma már szerencsére egyre nagyobb a betegség túlélési aránya, mint akár 10-20 évvel ezelőtt volt. 

A stroke utáni felépülés egy hosszú folyamat

Hogy milyen terápia javasolt valakinek egy stroke után, és meddig tart a rehabilitáció és a felépülés, az több tényezőtől is függ. Az egyik faktor, hogy az agy mely területét érintette a stroke, illetve, hogy mekkora károsodás érte az agyat.

Miért számít ez? Azért, mert ha az agy jobb oldala sérült, akkor a bal oldal mozgása és érzékelése károsodik, míg ha az agy bal oldalát érinti a stroke, akkor a jobb oldal mozgása és érzékelése mellett a beszédet és a beszédértést is károsodás éri.

Azaz a terápia eltérő lesz a két esetben, hiszen más-más az elérendő cél. Az elsőnél ugyanis „csak” járni kell újratanulnia a betegnek, míg a második esetben sajnos a beszédet is újra el kell sajátítania, ami lelkileg is megviseli a pácienseket.

A stroke következménye lehet még az egyensúly és a hallás romlása, de akár a nyelés is nehezére eshet a betegnek, illetve egyéb problémák is jelentkezhetnek. Ezek mind az önállóság elvesztését jelentik, amit vissza kell állítani a rehabilitáció során. 

Milyen terápiák állnak a páciensek rendelkezésre stroke után?

1.  Mozgásterápia / gyógytorna

Mivel a stroke – legyen az a betegség bármelyik formája – egyik következménye a féloldali bénulás, ezért fontos, hogy a mozgás képességét minél előbb visszakapja a páciens. Erre remek lehetőséget nyújt a mozgásterápia, természetesen a megfelelő szakember felügyelete mellett, és a beteg egyéni igényeihez igazítva.

A terápia célja, hogy a beteg minél előbb visszanyerje az önállóságát, és ne legyen másokra utalva, az ugyanis a haszontalanság érzetét kelti benne. Az idegrendszeri károsodások következményeként kialakult tüneteket a speciális gyógytornával igen jól lehet kezelni: visszaállítható az önálló járás, és így a betegek visszatérhetnek a mindennapi feladatokhoz, tevékenységekhez.

A legfontosabb feladat a rossz mozgásformák megszüntetése, a jók tudatosítása, a minél több mozgás ösztönzése, de az is lényeges, hogy miután a beteg ismét lábra állt, a járáshoz szükséges segédeszközöket (járóbot, járókeret) jól válasszuk meg. 

2.  Beszédterápia / logopédus

Ha a páciensnél afázia alakult ki, azaz elvesztette a beszédkészségét, vagy valamilyen fokú beszédzavarral küzd, akkor gyakorlatilag újra kell tanulnia a legalapvetőbb dolgokat is. Ez meglehetősen frusztráló, de az alapoknál kell elkezdeni, mint amikor kisiskolás korunkban az olvasást és írást sajátítjuk el.

A logopédus artikulációs gyakorlatokkal segíti a pácienst, a beszédterápián pedig fejlesztőgyakorlatokat végeznek, nyelvtani feladatokat kapnak a betegek, illetve a társalgás is fontos része a terápiának. 

3.  Zeneterápia

A zene emberre gyakorolt hatását már régóta vizsgálják kutatók, bár nem kell ahhoz tudósnak lenne, hogy tudjuk, mit vált ki belőlünk egy-egy dallam.

Az érzelmi síkon túl azonban egy másik hatást is érdemes kiemelni: műszeres mérések igazolták, hogy a zene az egyes szervekre is hatással van a rezgések által. Stroke után a zeneterápia kétféle formában alkalmazható. Létezik úgynevezett aktív zeneterápia, amikor a páciens énekel, hangszeren játszik, illetve a passzív, amikor a zene hallgatása, és az élmények átbeszélése képezi a terápia részét.

Az aktív zeneterápia javítja a koncentrációt, illetve a memóriát, fejleszti a kreativitást, a passzív pedig előhozhat olyan emlékeket, érzelmeket, amik segíthetnek a negatív hozzáállás, és a beteg előtt álló nehézségek leküzdésében.

A fentieken kívül érdemes még megemlíteni a táncterápiát, ami a mozgáskoordináció fejlesztésében játszhat nagy szerepet, de jó önkifejezési eszköz is, valamint a zenei hátterű festést, ami szavak nélkül mutatja meg a páciens aktuális lelkiállapotát.

A stroke utáni felépülés egy hosszú út, aminek a végén ott a remény, hogy a beteg ismét a régi önmaga legyen, és teljes életet éljen. 

A  Betegség  rovat további cikkei →

A szerzőről: